A hajhullás világszerte a lakosság több mint felét érinti, ami a betegek jelentős részénél észrevehető pszichotikus rendellenességekhez vezet. A jelenlegi kezelések továbbra is kiszámíthatatlanok és kiábrándítóak. Számos tanulmány beszámolt a szőrtüszők (HF) szerepéről a sebgyógyulási reakcióban, és fordítva, a felületi sérülések serkenthetik a hajnövekedést, ami új kezeléseket ösztönzött a hajhullás ellen.

A tanulmány célja a frakcionált lézerterápia klinikai hatásainak bemutatása volt a primer follikuláris és perifollikuláris patológiák lefolyására és az azt követő szőrnövekedésre. Valamint értékelni a frakcionált lézerek hatékonyságát és biztonságosságát más hagyományos kezelésekkel összehasonlítva, akár mono-, akár kombinált terápiaként az alopecia kezelésében.

Míg a frakcionált lézerek hajhullás elleni küzdelemben való hatékonyságáról kevesebbet tudunk, a kutatások azt sugallják, hogy mikroszkopikus hősérülési zónák létrehozásával a frakcionált lézerek a sebgyógyulási folyamat következtében fokozhatják a szőrnövekedést, így potenciális terápiás lehetőségeket kínálnak az alopecia kezelésére. 
Széles körben beszámoltak lokalizált hypertrichosisról csonttörések, égési sérülések, krónikus vénás fekélyek stb. után. Emberben csak 2 esetben számoltak be sebek által kiváltott szőr neogenezisről. Az AGA monoterápiájaként a mikrotűvel végzett 3 vizsgálatból 2 esetben, a frakcionált lézerekkel végzett 6-ból 4 esetben, jó hatékonyságot mutat.
Eredményeink azt mutatták, hogy a frakcionált lézer jelentős hatékonysággal rendelkezik akár mono, akár adjuváns terápiaként. 
A 17 alany közül 12 (70,6%) klinikai választ mutatott a nem ablatív és/vagy ablatív frakcionált lézeres kezelésekre, beleértve azokat az egyéneket, akik ophiasisban, autoszomális recesszív hypotrichosisban, másodlagos cicatricialis alopeciában (scleroderma és nyomás által kiváltott alopecia) szenvedtek.